Gyulai vár :
A 14 méter magas kettő bejáraton is megközelíthető, az egyik délnyugati oldalon lévő boltíves az úgynevezett Kerecsényi kapu, a másik a délkeleti oldalon lévő 20 méter magas kaputorony. A tetőre csigalépcső vezet, ahonnan csodálatos látvány nyílik a városra. A várudvarban kétszintes épületek vannak, amelyek földszintje műhelyek, raktárak voltak emeletén pedig lakószobák. A torony melletti gótikus ablakok mögött az 1445-ben felszentelt kápolna található, vele szemközt a lovagterem. A várfaltól 6 méterre lévő belső várat téglafallal vették körül, ezt nevezik derékvárnak. A ma megtekinthető falakat 1950-ben tárták fel. A derékvár dél részén emelkedik Tóth Béla Végvári Vitéz című lovas szobra, amely 1974-ből való. A derékvár szomszédságában a kastély felé van a szélesebben elterülő huszárvár. Elérhetőség: Gyula, Várfürdő út
Nagy Boldogasszony plébániatemplom:
A Harruckern téren magasodik a helyiek által belvárosi római katolikus templomnak nevezett, Nádi Boldogasszony-plébániatemplom. A török pusztítása előtt is helyén már templom állott, a benne lévő Mária-kép, a „Nádról elnevezett Mária” tisztelőinek már 1938-ban is engedélyezték a búcsú megtartását. A barokk stílusra az idők során történ felújítások alkalmával klasszicista jegyek kerültek. A mennyezet csodaszép 470 négyzetméteren elterülő festmény látható.1951-ben állították az oltárt a Nádi Boldogasszony tiszteletére.
Falán emléktábla őrzi az egykori püspök, báró Apor Vilmos emlékét.
A templom előtt báró Apor Vilmos egész alakos szobra emelkedik.
Elérhetőség: 5700 Gyula, Harruckern tér
Erkel Ferenc Emlékház:
Az iskolának és tanítói lakásnak készült Erkel Ferenc Emlékház, 1795-ben épült, majd 1830-ban klasszicista stílusban átalakították és bővítették. Napjainkban Erkel és fiai életművét bemutató múzeumként működik.
1906-ban Pozsonyból Gyulára érkezett Erkel család. Édesapja, Erkel József 1841-ig tanított és élt az iskolában. A magyar nemzeti opera megteremtője és a Himnusz megzenésítője, Erkel Ferenc 1810. november 7-én született ebben a házban.
Az ő nevéhez fűződik a barátaival alapított Filharmóniai Társaság, a Zeneakadémia és nyolc híres opera, mint a Bánk Bán 1861-ből, a Hunyadi László 1844-ből és a 1844-i pályázatra megzenésített Himnusz. 1888-ban Gyula városa díszpolgárává választotta, szülőházára emléktáblát helyezett el.Elérhetőség: Gyula, Apor Vilmos tér 7.
Erkel Ferenc Múzeum:
1868-ban Gyulán elsőként alapított múzeum központi épülete és az időszaki kiállításoknak helyet adó Dürer Terem kínál különleges látnivalókat.
Már 1921-ben önállú városi múzeumként működött majd 1951-ben nevezték el a híres zeneszerző, Erkel Ferenc után. A megyei szervezetbe tartozó múzeum közül többnek is irányítja a munkáit. Ilyenek, a Vármúzeum, az Erkel Ferenc Emlékház, a Dürer Terem, a Kohán Képtár, a Városi Képtár, a Lajos Ferenc Grafika Gyűjtemény és a Ladics-ház. A múzeumban 9 ezer néprajzi, 14,5 ezer régészeti, 454 képzőművészeti, 1500 numizmatikai és közel 2 ezer helytörténeti tárgy, valamint 1349 darabos Erkel-gyűjtemény, 19 ezer történeti dokumentum, 13560 fotó és szakkönyvtári értékből tevődik össze a gyűjteménye. Állandó kiállítások az említett múzeumokban látogathatók, időszaki kiállítás a Dürer Teremben és az Erkel Múzeum tekinthető meg. Elérhetőség: Gyula, Kossuth u. 17.
Petőfi tér:
A park centrumában áll a tér nevét adó Petőfi-szobor, amely Ferenczy Béni alkotása és 1960-ban helyezték el. A város első artézi díszkútja a szobor mögött található, 1893-ban került a helyére majd a kútház 1927-ben.
Ugyancsak a téren emelkedik az egykor még Pénzügyi igazgatósági palota a XX. század elejéről való, amely napjainkban a Békés Megyei Levéltárnak ad helyet.
A levéltér mellett az egykor Vármegyeház, ma a Polgármesteri Hivatal impozáns épülete áll.
A református templom a Polgármesteri Hivatal mellett látható. Többszöri átépítés után 1821-re a késő barokk stílus mellett a klasszicista jegyek is felfedezhetők az épületen. Mellette lévő paplak falán tábla őrzi Nagysándor József honvéd tábornok emlékét.
Elérhetőség: Gyula, Petőfi tér
Százéves cukrászda:
Az Erkel téren található a Százéves cukrászda, amely legalább 170 éves. Először 1840-ben nyitott ki, mint cukrászda. Az első tulajdonosa akkoriban Salis András, majd őt követő cukrász Reinhardt tulajdonában a század közepétől és száz éven át róla nevezték el.
A másfél századon keresztül változatlan berendezéssel megmaradt cukrászda saroktermének bútorai műemlékek, innen nyíló két szalont pedig az eredeti után rendezték be. A régi cukrászda eszközeiből a folyosón kiállítás látható. A XIX. század közepének hangulatát idézi mind a külső megjelenésével, és mind a belső környezetével.
Elérhetőség: Gyula, Erkel tér 1.